Ha ezt a cikket olvasod, akkor jó eséllyel statisztikákat nézegettél vagy a Google Shopping találatai között a versenytársaid árazásán töprengsz.
Ismét csak azt látod, hogy valamelyik „szimpatikus piaci szereplő” (lásd még: az egyetlen eszközöm az árcsökkentés) megint olcsóbban kínálja valamelyik termékét.
A legtöbb embernek ilyenkor azonnal az árak csökkentenése jut eszébe, mint megoldás. Csökkented az árat. A versenytárs is. Majd ismét te következel. Néhány hét múlva ugyanannyi terméket adsz el, mint korábban, csak jóval kevesebbet keresel rajtuk. A tapasztalat: az árháború felzabálja a profitot.
Egy ismerősöm jut eszembe. Norbi egyetlen módszere az árak csökkentése volt. Szépen nőtt a bevétele. Elérte az 1 milliárd forintot. Mindössze egyetlen hiba volt ebben a működésben. A milliárd forintból semmit nem tudott hazavinni. Mert az árháború felzabálja a profitot...
Ebben a cikkben megmutatom, miért veszíthetsz az árversenyben akkor is, ha látszólag te nyersz. Végigvesszük, mennyibe kerül valójában egy árcsökkentés, hogyan működik az árpszichológia, milyen változást hozott 2026 az Európai Unióban, és mit tehetsz a bejegyzés elolvasása után.
A legfontosabb tanulság egyetlen mondatban összefoglalható: az árversenyt nem az nyeri, aki egyre lejjebb viszi az árait, hanem az, aki megváltoztatja a szabályokat.
Kezdjük ott, ahol a legtöbb webshop elvérzik.
Tartalom
- Az árcsökkentés valódi költsége
- Miért nem mindig az olcsóbb ajánlat nyer
- A 2026-os uniós változás
- Diagnózis: hol zajlik valójában az árháború
- Termékszegmentáció megtérülés alapján
- Változtasd meg a verseny terepét árengedmény nélkül
- Ha muszáj árban reagálnod, tedd célzottan
- Google Ads, Shopping és a termékfeed
- Mit csinálj holnap reggel?
- Gyakran ismételt kérdések
Az árcsökkentés valódi költsége: a matek, amit kevesen számolnak végig
Kezdjük azokkal a számokkal, amelyet a legtöbb webshoptulajdonos nem számol végig az árcsökkentés előtt.
Az árcsökkentés nem arányosan rontja a nyereséget. Sokkal nagyobb kárt okozhat.
A kulcs a fedezet: az eladási ár és a változó költségek különbsége. Nem a bruttó árrésről beszélek, hanem arról az összegről, amely egy eladott terméken valóban megmarad, miután kifizetted a beszerzést, a szállítást, a tranzakciós díjat és a csomagolást.
Egy egyszerű képlettel kiszámolhatod, mennyivel kell növelned az eladott mennyiséget ahhoz, hogy az árcsökkentés után is ugyanannyi fedezeted maradjon.
Vegyünk egy 40 százalékos árrésű terméket, és csökkentsük az árát 10 százalékkal. Az eredmény kijózanító: 33 százalékkal többet kell eladnod belőle ahhoz, hogy ugyanott legyél, mint az árcsökkentés előtt.
Nézzünk egy még nagyobb ár csökkenést! Mi történik, ha beüt az akciós időszak?
Ha 20 százalékkal csökkented a temék árát, miközben az eredeti árrésed 60 százalék volt, akkor 50 százalékkal több terméket kell eladnod ugyanakkora nyereséghez.
Ötven százalékkal többet! Ez egy kiélezett versenyben, egy árháborúban szinte lehetetlen. Emögött az van, hogy kifejezetten árérzékeny vevőket célzol és a versenytársad pedig bármikor újra alád mehet.
De nézzünk egy másik kellemetlen példát. Külföldön értékesítesz, euroban. Ha az eladási árad 30 euróról 20 euróra csökken, miközben a beszerzési ár és a kapcsolódó díjak változatlanok maradnak, a bruttó árrés nem egyszerűen szűkül, hanem gyakran a korábbi érték töredékére esik vissza. Több terméket küldesz ki, több meló, több hibalehetőség, mindezt kisebb haszonért. Nem jó deal. Hiába nő a forgalmad, ha csökken a haszon, a készletbe fektetett pénzed pedig lassabban térül meg.
Azt javaslom, hogy minden árazási döntést egy öt perc alatt elkészíthető táblázattal érdemes kezdened.
Írd össze külön a beszerzési árat, a szállítási és tranzakciós díjat, a csomagolást, valamint a visszáruk várható költségét! Ami ezek levonása után marad, az jelöli ki a fedezeti minimumot. Ez alá egyetlen terméknél se menj, bármit is tesz a versenytárs. Különben konkrétan veszteséget termelsz.
A referencia (más szóval elfogadott) ár, amelyet egyetlen tartós akcióval tönkretehetsz
Az árcsökkentésnek van egy másik, kevésbé látványos hozadéka is. Ráadásul ez jóval tovább érezteti a hatását, mint az azonnal kieső bevétel.
A vásárló fejében szinte minden termékhez tartozik egy elképzelt összeg: ennyibe szokott kerülni. Ha tartósan csökkented a listaárat, nemcsak abban a pillanatban keresel kevesebbet, hanem azt is átírod a vevő fejében, hogy mennyit ér a terméked.
Ha egyszer 7 990 forintért adtad azt, ami korábban 9 990 forintba került, a régi ár onnantól drágának tűnhet. Akkor is, ha valójában az lenne a fenntartható ár.
Innen pedig nem nagyon van visszaút. Ha a vevőket hozzászoktatod a folyamatos árcsökkentéshez, később komoly ellenállásba ütközhetsz, amikor ismét emelni szeretnéd az árakat.
Van egy magyar jogi szabály is, amelyet mindenképpen figyelembe kell venned.
A 2022 májusa óta hatályos szabályozás alapján minden meghirdetett akciónál fel kell tüntetni a megelőző 30 nap legalacsonyabb árát, a kedvezmény mértékét pedig ehhez kell viszonyítani. A korábbi gyakorlat, amikor az akció előtt megemelték, majd látványosan lecsökkentették az árat, ma már jogsértő.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság különösen a kuponnapokon, a Black Friday időszakában és karácsony előtt ellenőrzi ezt. A bírság több százezer, de akár több millió forint is lehet. Ha tehát tartósan csökkented az árat, 30 nap elteltével ez válik az új viszonyítási alappá, ahonnan még nehezebb lesz visszaemelned az árat.
Miért nem mindig az olcsóbb ajánlat nyer?
Most jön az a rész, amelyet sok, árversenybe került vállalkozás nem ért meg. Éppen ezért lehet belőle előnyöd.
A vásárlók többsége nem egyszerűen a legalacsonyabb árat keresi. A legjobb döntést akarja meghozni.
Az adatok is ezt mutatják. A 2025-ös Edelman Trust Barometer szerint a bizalom ma már a minőséggel és az árral azonos súlyú vásárlási szempont. A Salsify 2025-ös fogyasztói felmérésében 1.910 amerikai és brit vásárlót kérdeztek meg 2024 októberében. A válaszadók 87 százaléka azt mondta, hogy hajlandó többet fizetni egy olyan márkáért, amelyben megbízik.
Tudom, ez a magyar piac. De példaként, had említsek saját példát. A Sneci esetében igyekszünk elkerülni az árversenyt. Nem adjuk olcsóbban a termékeket. A bizalomra és a szolgáltatásunkra építünk. A hit(elesség)re, hogy időben, biztonságosan odaér a csomag, illetve arra, hogyha bármi történik megoldjuk a vásárló problémáját.
Ennek nemcsak érzelmi, hanem nagyon is kézzelfogható üzleti oka van.
Ha a vevő megbízik benned, kisebbnek érzi a vásárlás kockázatát. Nem néz körül újra öt másik boltban, mert arra számít, hogy nálad ismét rendben lesz minden. A biztonságért sokan hajlandók néhány száz forinttal többet fizetni.
Ez az eredményekben is megjelenik: kevesebb lesz a kosárelhagyás, több a visszatérő vásárló, és nő a vásárlói élettartam-érték.
Van még egy fontos összefüggés: az árak átlátható közlése önmagában is erősíti a bizalmat.
A kosárelhagyás leggyakoribb oka évek óta nem változik. A Baymard Institute 2024-es kutatása szerint a vásárlók 48 százaléka azért hagyja el a kosarat, mert a fizetésnél váratlan szállítási díjjal, adóval vagy más költséggel találkozik. Megdöbbentő, de ez már hat egymást követő éve vezeti a listát.
Mit jelent ez a te webshopodban?
Ha előre és egyértelműen megmutatod a teljes árat, miközben a versenytárs csak a fizetés végén teszi hozzá a szállítási költséget, akkor javulnak az értékesítési esélyeid. Még akkor is, ha az oldaladon elsőként feltüntetett ár magasabb másokénál.
A tanulság egyszerű: az olcsóbb ajánlat nem feltétlenül jobb ajánlat. Az nyer, aki a vásárló számára a legnagyobb értéket adja az ár, a bizalom és a kényelem együttesével.
A 2026-os változás: csökken az olcsó import árelőnye
És egy jó hír. 2026-ban megváltoztak az olcsó import feltételei. És ez neked is kedvezhet.
Nézzük meg pontosan a tényeket, mert ebben a témában sok téves információ jelent meg.
Az Európai Unió 2026. július 1-jétől megszüntette a 150 eurónál kisebb értékű importküldemények vámmentességét, és ideiglenesen 3 eurós átalányvámot vezetett be. A Tanács 2026. február 11-én véglegesen jóváhagyta a változást. A szabály 2028. július 1-jéig marad érvényben, ezt követően az uniós vámügyi adatközpont és a rendes vámtarifák rendszere veszi át a helyét.
Két részletre különösen figyelj, mert a legtöbb félreértés ezekből adódik.
- A 3 eurót nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni. Ha valaki egy csomagban pólót, telefontokot és fülhallgatót rendel, az három kategória, vagyis 9 euró vám. Három egyforma póló viszont egyetlen kategóriának számít, így ebben az esetben 3 euró a vám.
- A vámot az IOSS-rendszerben nyilvántartott eladók fizetik meg. A fogyasztó tehát nem közvetlenül a határon fizet, a költség azonban várhatóan megjelenik a végső árban.
Mit jelent ez számokban? Minél olcsóbb a termék, annál nagyobb lehet az áremelkedés aránya.
Egy 5 eurós kiegészítőnél a 3 eurós vám akár 60 százalékos drágulást is okozhat. Egy 10 eurós pólónál ez közel 30 százalék. Éppen azon az árszinten jelentkezik a legerősebb hatás, ahol az olcsó import eddig szinte verhetetlen volt.
Egy második változtatás is várható, de ezzel egyelőre ne számolj, mert a részletei még nem véglegesek.
A Bizottság és a Parlament 2026. március 26-án elvi megállapodásra jutott az EU-ba érkező kis csomagokra kivetendő külön kezelési díjról. Fontos pontosan fogalmazni: a díjat még nem fogadták el véglegesen. A pontos összeget a Bizottság később, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg, alkalmazása pedig legkésőbb 2026. november 1-jén kezdődik. A sajtóban gyakran említett 2 euró iparági egyeztetéseken felmerült összeg, nem hivatalos uniós döntés.
A Bizottság hivatalos anyaga szerint az összeg és a bevezetés pontos időpontja még meghatározásra vár. A díjat elvileg a platformok fizetik, de egy uniós tisztviselő szerint elképzelhető, hogy továbbhárítják a vásárlókra.
Ezt tehát egyelőre figyeld, de még ne építsd be biztos tételként az árazásodba.
Nézzük meg a magyar piacot is! A hazai online kiskereskedelem forgalma 2024-ben 1 920 milliárd forint volt, ebből az import 330 milliárd forintot tett ki. A PwC számításai szerint 2025-re a teljes forgalom elérhette a 2 100 milliárd forintot, az import pedig akár a rendelések 24 százalékát is adhatta. A Temu 2025-ben közel 15 millió rendeléssel Magyarország legnagyobb online kereskedőjévé vált.
A Temu és a Shein természetesen már korábban megkezdte az alkalmazkodást: európai, sőt magyarországi raktárakat is nyitottak. A konténerben, nagykereskedelmi tételként behozott áru ugyanis egyszer esik át a vámkezelésen, nem pedig milliónyi külön küldeményként.
A lényeg azonban ettől nem változik. Ahogy csökken az importtermékek árelőnye, úgy válnak egyre értékesebbé azok az előnyök, amelyekben te lehetsz erős: a gyors szállítás, a garancia, a helyi ügyfélszolgálat és a bizalom.
Reméljük ezek az árakba is beépülnek és nem a kínai állam állja a plusz költségeket.
Hol zajlik valójában az árháború?
Mielőtt bármit tennél, válaszolj egy kérdésre: valóban a teljes kínálatod érintett az árháborúban, vagy csak a fejedben van így?
A tapasztalat azt mutatja, hogy az árháború szinte soha nem terjed ki a teljes szortimentre. Többnyire olyan, könnyen összehasonlítható termékek szűk körében zajlik, amelyek azonos márkával és vonalkóddal több webshopban is megtalálhatók. Ezek árát a vásárló néhány perc alatt össze tudja vetni.
Először tehát azt kell megállapítanod, pontosan mely termékeken veszítesz pénzt. Jellemzően a kínálat 10–20 százaléka alakítja ki a vásárlóban azt a benyomást, hogy az egész webshop olcsó vagy drága.
Ezután azt vizsgáld meg, kivel állsz szemben, és meddig képes fenntartani az alacsony árat.
Nem mindegy, hogy egy jelentős tőkével rendelkező piactérrel vagy egy pánikból árat csökkentő kisebb versenytárssal harcolsz. A nagy piactér tudatos stratégia alapján áraz, és sokáig bírhatja a versenyt.
A kisebb versenytárs viszont gyakran csak reagál, ráadásul rosszul számol. Nem veszi figyelembe a rezsit, a logisztika teljes költségét és az új vevők megszerzésének árát. Ami elsőre alacsony, de még elfogadható árrésnek látszik, az minden költséget figyelembe véve gyakran már nominális veszteség. Ha nem követed a kapkodását, előbb-utóbb kifulladhat a kisebb versenytárs.
A harmadik lépés a fedezeti minimum kiszámítása minden terméktípusra külön-külön. Fontos, mert enélkül csak találgatsz.
Termékszegmentáció megtérülés alapján: hol harcolj, és hol avatkozz be és állítsd meg a veszteséget?
Most következik a legfontosabb stratégiai eszköz.
Ne kezeld egyformán az összes termékedet, mert nem egyformán járulnak hozzá az eredményhez. Az árazással foglalkozó szakirodalom és többek között a McKinsey kiskereskedelmi elemzései is régóta azt mutatják, hogy a vásárlók csak néhány termék árát ismerik pontosan.
Oszd öt csoportba a kínálatodat a termékek szerepe és megtérülése alapján.
- Csatatermékek, vagyis KVI-termékek. A KVI a known value item rövidítése: olyan termék, amelynek árát a vásárló ismeri, és könnyen összehasonlítja más webshopok ajánlataival. Ezek alakítják ki az egész bolt árképét. Nem kell veszteséggel adnod őket, de érdemes a legalacsonyabb piaci ár néhány százalékos környezetében maradnod. Fontos: általában csak a kínálat 10–20 százaléka valódi KVI-termék. Ha mindent ide sorolsz, tönkreteszed a teljes árrésedet.
- Profittermékek. Ezek egyediek, nehezen összehasonlíthatók, vagy valamilyen többletet adsz hozzájuk, például szettet, kiegészítőt vagy saját márkát. Ezeknél védened kell az árrést, mert a vásárló nem tudja egy az egyben összevetni az ajánlatodat másokéval. Az itt elért profit ellensúlyozhatja a csatatermékek alacsonyabb fedezetét.
- Kapcsolódó termékek. Ezek a fő termék mellé kerülő kiegészítők. Általában jó árrést biztosítanak, mert a vásárló már meghozta a fő döntést, és a kiegészítők árát kevésbé hasonlítja össze.
- Ritkán keresett termékek. Kevés fogy belőlük, de gyakran megfelelő árréssel értékesíthetők. Nem szükséges árversenybe vinni ezeket a termékeket. Elég, ha megtalálhatók és elérhetők nálad.
- Zombitermékek. Ezek azok a termékek, amelyekkel a beszerzési árad és a logisztikai költségeid miatt az aktuális piaci áron nem tudsz nyereséget termelni. Itt nem az újabb árcsökkentés a jó döntés, hanem a veszteség megállítása. Vedd ki őket a hirdetésekből, hagyd, hogy organikusan elfogyjanak, vagy vezesd ki őket a kínálatból.
Ez a csoportosítás segít abban, hogy dönts. A csatatermékeknél a legalacsonyabb ársáv közelében maradsz, a profit- és kísérő termékeknél véded az árrést, a zombitermékeknél pedig megállítod a pénzégetést.
Nem a teljes kínálatot árazod újra, ha csökkennek az árak. Csak ott változtatsz, ahol annak valóban van jelentősége.
Változtasd meg a versenyt árengedmény nélkül
Ez a bejegyzés másik fontos része.
Kétféleképpen szerezhetsz vásárlókat. Vagy a versenytárs alá mész árban, ami hosszú távon rossz megoldás, vagy olyan területre tereled a versenyt, ahol az ajánlatokat már nem lehet egy az egyben összehasonlítani.
Csomagajánlatok és szettek: ne lehessen egyszerűen összehasonlítani
A legegyszerűbb megoldás, ha nem pontosan ugyanazt a terméket kínálod, mint a versenytárs.
Állíts össze szetteket! Egy pólóból, övből és sálból álló csomag árát sokkal nehezebb összehasonlítani, mint az önálló pólóét, mert a vásárló nem látja pontosan, hogy az egyes darabok mennyibe kerülnek a csomagon belül.
Ennek ráadásul mérhető üzleti eredménye is lehet.
Iparági adatok szerint a csomagajánlatok 20–30 százalékkal növelhetik az átlagos kosárértéket. A McKinsey elemzéseire hivatkozó források alapján a tudatos csomagajánlatok nagyságrendileg 20 százalékos forgalomnövekedést és akár 30 százalékos profitnövekedést is eredményezhetnek.
Az Amazon vásárlásainak 35 százaléka termékajánlásokból és kapcsolódó értékesítésből származik. Iparági becslések szerint a csomagot vásárlók élettartam-értéke 2,7-szer magasabb lehet, mert erősebb vásárlási szándékkal érkeznek.
Egy dologra azonban figyelj: nem mindegy, hogyan mutatod be az ajánlatot!
A „vegyél hármat olcsóbban” kedvezményként jelenik meg, ezért lefelé húzza az árérzetet és az árrést. Az „ez minden, amire az induláshoz szükséged van” viszont teljes megoldást ígér. Ugyanúgy több terméket adhatsz el, mégis megőrzöd az ajánlat értékét. Én azt javaslom, hogy mindig a megoldást hangsúlyozd, ne a kedvezményt.
Nem árjellegű előnyök: így nyerheted meg a bizalomért folyó versenyt
Ezeken a területeken egy nagy, távoli piactér eleve hátrányból indulhat, egy helyi webshop viszont kifejezetten erős lehet.
- Gyorsabb szállítás. (A Baymard szerint a hosszú szállítási idő a kosárelhagyás egyik vezető oka. A helyi raktár jelentős előnyt adhat pl. egy Kínából érkező csomaggal szemben.)
- Hosszabb és egyszerűen érvényesíthető garancia. Csökkenti a vásárló bizonytalanságát, ezért kisebb eséllyel kezd újabb webshopokat keresni.
- Kényelmesebb visszaküldés. Az NRF és a Happy Returns „2025 Retail Returns Landscape” jelentése 19,3 százalékos átlagos online visszáruarányt mutat, a ruházati termékeknél pedig jellemzően 20 - 40 százalék között mozog ez az érték (Ami nyilvánvalóan rontja az átlagot). Az egyszerű és gyors visszaküldés javíthatja a konverziót.
- Elérhető, magyar nyelvű ügyfélszolgálat. Egy valódi ember, aki felveszi a telefont és érdemben segít, olyan előny, amelyet a Temu (még) nem tud ugyanúgy biztosítani.
- Vásárlói vélemények és szakértelem. A hiteles termékleírás, a valódi értékelések és a szakértői tartalom csökkenti a döntés bizonytalanságát, amely a kosárelhagyás egyik fontos oka.
Tereld a vásárlót, hogy ismét vásároljon tőled!
Hosszú távon ez lehet az egyik legerősebb eszközöd. Tudod: a visszatérő vásárló kevesebbe kerül, mint egy újat behozni a webshopba.
Ne az egyszeri, kizárólag az árat figyelő vásárlóra építs, hanem a visszatérő vevőkre koncentrálj. A számok nem hazudnak és önmagukért beszélnek.
Frederick Reichheld klasszikus, a Harvard Business Review által is idézett kutatása szerint a vevőmegtartás 5 százalékos javulása 25 - 95 százalékkal növelheti a profitot. Egy új vásárló megszerzése 5 - 25-ször többe kerülhet, mint egy meglévő megtartása. Egy korábbi vásárlónak 60–70 százalékos eséllyel értékesítesz újra, míg egy új érdeklődőnél ez az arány mindössze 5 - 20 százalék.
Netmarketinges tapasztalat. Ügyfelünk ruhaneműt forgalmazó webshopjában kiépítettünk egy vevőmegtartó rendszert. (Ne gondold túl! Emailek, remarketing hirdetések, csomagba üzenet/ajándék) Szóval az ő esetében egy új ügyfél megszerzése 11-13 ezer forint körül mozog. Egy visszatérő vásárlás költsége 2000 forintot éppenhogy meghaladja .
Más eszközzel is ösztönözheted az ismételt vásárlást: előfizetéses vagy rendszeres újrarendelésre épülő modellel – például kávé, kozmetikum, állateledel vagy vitamin esetén –, pontrendszerrel és hűségprogrammal.
Iparági adatok szerint a hűségprogramok 20–30 százalékkal növelhetik a vásárlási gyakoriságot. A magyar piac különösen alkalmassá teszi ezt a megközelítést: a PwC szerint a rendelések háromnegyedét a legalább havonta vásárló, rutinos fogyasztók 31 százaléka adja.
Ők jelentik a valódi értéket, nem az egyszer vásárló árvadászok.
Ha muszáj árban reagálnod,akkor azt tedd célzottan
Előfordulhat, hogy egy KVI-terméknél reagálnod kell, különben a vásárlók az egész webshopodat drágának érzik. Rendben. De ebben az esetben sem mindegy, hogyan teszed.
- Csak az árversenyben érintett termékeknél változtass, soha ne a teljes kínálatban! Az általános, teljes árcsökkentés súlyos hiba, mert olyan termékek árrését is rontod, amelyeknél a vásárló egyébként nem is hasonlítaná össze az árakat.
- Adj kupont a fizetésnél a listaár csökkentése helyett! A kupon célzottabb, és a teljes piac számára nem rontja a referenciaárat. A 30 napos szabály miatt jogilag is átláthatóbb megoldás lehet.
- Tartós árcsökkentés helyett alkalmazz előre meghatározott ideig tartó akciót! A határidő sürgeti a vásárlót, miközben kevésbé rombolja le a referenciaárat. A tartósan alacsonyabb ár ezzel szemben új alapértékké válhat, ahonnan nehéz visszatérni.
- Kösd feltételhez a kedvezményt! Adj ingyenes szállítást vagy kedvezményt egy meghatározott kosárérték felett. Ez a megoldás növelheti a kosárértéket anélkül, hogy minden termék egységnyi árrését csökkentenéd.
A Capital One Shopping 2026 eleji elemzése szerint a vásárlók 93 százaléka hajlandó többet vásárolni az ingyenes szállítási határ eléréséért, 58 százalék pedig tudatosan helyez még egy terméket a kosárba emiatt. Ez átlagosan 30 százalékkal növeli a kosárértéket. A határt érdemes a jelenlegi átlagos kosárértékednél 15–25 százalékkal magasabbra állítani.
Mindegyik megoldásban ugyanaz a közös: nagyobb bevételt vagy magasabb kosárértéket eredményezhet, ahelyett, hogy egyszerűen csökkentené az egy terméken elért árrést.
Google Ads, Shopping és a termékfeed szerepe az árháborúban
A termékfeed alapú hirdetések az árverseny egyik legkeményebb terepe, hiszen itt a vásárló egymás mellett látja az árakat.
A Google Shopping aukciós rendszerében az ár az egyik legfontosabb rangsorolási tényező. Ha a terméked ára magasabb a piaci viszonyítási értéknél, az átkattintási arány jellemzően csökken, mert a vásárló azonnal össze tudja hasonlítani az ajánlatokat.
Nézzük meg, mit érdemes tenned!
- Vedd ki a zombi termékeket a Shopping- és PMax-kampányokból! Ha egy terméket a költségeid miatt eleve nem tudsz versenyképesen értékesíteni, akkor minden ráfordított hirdetési forint kétszeresen is veszteséget okozhat. Fizetsz a kattintásért, majd veszteséggel adod el a terméket, vagy egyáltalán nem történik vásárlás.
- Csoportosítsd a termékfeedet az árak versenyképessége alapján! A Google Merchant Center price competitiveness riportja megmutatja, hogy a piaci viszonyítási érték alatt, annak közelében vagy fölötte árazol-e. Hozz létre „ár_alatt”, „ár_körül” és „ár_felett” egyéni címkéket, majd ezekhez igazítsd a licitálást.
- Csoportosítsd át a hirdetési keretet a védett és profittermékekre! Oda tedd a pénzt, ahol a ROAS megfelelő. Ne kezeld minden termékedet azonos módon, és ne ugyanazzal a logikával licitálj rájuk.
- Ne emeld a licitet ott, ahol tartósan versenyhátrányban vagy! Ha a fedezeti padlód miatt egy termék ára folyamatosan magasabb a piaci átlagnál, a nagyobb licit csak tovább növeli a veszteséget. Inkább javítsd a termékfeedet és a céloldal tartalmát. Egy, a piaci viszonyítási értéknél 15 százalékkal drágább termék is megszerezheti a kattintást, ha ingyenes, gyors szállítást és hosszabb garanciát kínálsz mellé.
Egy dologra figyelj a Google adataival kapcsolatban: a rendszer csak a termék árát vizsgálja, a szállítási díjat és az adót nem. Sok terméknél ráadásul nincs elérhető összehasonlító adat. Használd kiindulópontként, de ne kezeld megkérdőjelezhetetlen igazságként.
Mit csinálj a bejegyzés elolvasása után?
- Diagnózis. Határozd meg, melyik 10 - 20 százaléknyi SKU érintett valóban az árháborúban! Azt is vizsgáld meg, hogy jelentős tőkével rendelkező piactérrel vagy kapkodó kisebb versenytárssal állsz-e szemben!
- Fedezeti minimum: Számold ki terméktípusonként az eladási ár, a beszerzés, a szállítás, a tranzakciós díj, a csomagolás és a visszáru költségének különbségét! Ez alá ne menj.
- Szegmentálás: Sorold öt csoportba a termékeidet: csata-, profit-, kísérő, hosszú farok és zombitermékek.
- A veszteség minimalizálása: A zombitermékeket azonnal vedd ki a fizetett hirdetésekből.
- A verseny szabályainak átírása: állíts össze szetteket és csomagajánlatokat, valamint erősítsd a nem árjellegű előnyeidet.
- Vásárlói élettartam-érték növelése: Indíts hűségprogramot vagy előfizetést, és a fizetés után is ösztönözd az újabb vásárlást.
- Célzott árreakció: Csak az árversenyben érintett termékeknél reagálj, kuponnal, meghatározott ideig tartó akcióval vagy kosárértékhez kötött kedvezménnyel! Soha ne csökkents árat a webshop összes termékénél.
- Tudatos termékfeed: Csoportosítsd a Shopping-feedet az árak versenyképessége alapján, és oda irányítsd a hirdetési keretet, ahol a ROAS megfelelő.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyivel kell többet eladnom, ha 10 százalékkal csökkentem az árat?
40 százalékos árrés esetén 33 százalékkal több terméket kell eladnod ahhoz, hogy ugyanannyi nyereséged maradjon. Minél kisebb az árrés, annál kedvezőtlenebb az arány.
Megemelhetem az árat egy akció előtt, majd meghirdethetem kedvezményesként?
Nem. A magyar szabályozás szerint a kedvezményt a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához kell viszonyítani. Az NKFH ezt célzottan ellenőrzi, ezért a mesterségesen megemelt árból adott látszólagos kedvezmény jogsértő.
Mikor érdemes a versenytárs árához igazodnom?
Csak a valódi „árháborús” termékeknél érdemes a legalacsonyabb piaci ár néhány százalékos környezetében maradnod. Általában a kínálat 10–20 százaléka tartozik ide. A többi terméknél nem éri meg automatikusan követni a versenytársat.
Érdemes még versenyezni a Temuval és a Sheinnel?
Igen, de nem pusztán árban. 2026-tól a 3 eurós vám és a tervezett kezelési díj éppen a legolcsóbb termékeknél csökkenti leginkább az import árelőnyét. A gyorsaság, a garancia, a magyar ügyfélszolgálat és a bizalom területén lehet valódi esélyed.
Melyik a leggyorsabban bevezethető megoldás, amely nem rontja az árrést?
Az egyik leggyorsabb megoldás a kosárértékhez kötött ingyenes szállítás. Sok vásárló még egy terméket a kosárba tesz, hogy elérje a meghatározott határt. Így nőhet az átlagos kosárérték, miközben az egyes termékeken elért árrés változatlan marad.
Van beleszólásod, hogy miről szóljon a verseny
Ha egyetlen dolgot jegyzel meg ebből a cikkből, ez legyen az: az árháborút nem az nyeri, aki egyre lejjebb viszi az árait, hanem az, aki jó reagál és tudatos stratégiát épít.
A számok nem hazudnak. Ha egy 40 százalékos árréssel rendelkező termék árát 10 százalékkal csökkented, 33 százalékkal többet kell eladnod ahhoz, hogy ugyanott maradj. Ezt egy árháborúban szinte lehetetlen tartósan elérni. Közben lerombolhatod a referenciaárat is, amelyet később nagyon nehéz visszaépíteni. A 30 napos magyar szabály pedig tovább erősíti ezt a hatást.
2026-ban ugyanakkor kedvezőbb lett a helyzeted. Az olcsó import árelőnye a 3 eurós vámmal és a tervezett kezelési díjjal éppen azon az árszinten csökken, ahol korábban szinte behozhatatlan volt.
Nem az a feladatod, hogy a Temu árait kövesd. A gyors szállítást, a megbízható garanciát, a bizalmat és a hosszú távú vásárlói kapcsolatot erősítsd!
Holnap reggel ne a versenytárs árcédulájával kezdd a napot! Nézd meg a fedezeti minimumot, csoportosítsd a termékeidet, és tereld oda a versenyt, ahol te vagy erős. Ott már nem a legalacsonyabb ár, hanem a vásárlónak adott nagyobb érték dönt
